Ahhoz, hogy megértsük, miért fáj a hátunk, meg kell értenünk, hogyan épül fel gerincünk, hogyan működik, milyen funkciókat lát el, és milyen tényezők vezethetnek a károsodásához.
Az emberi gerinc 32-34 csigolyából áll (7 nyaki, 12 mellkasi, 5 ágyéki, 5 keresztcsonti, 3-5 farkcsonti), amelyek között egy porckorongból álló csigolyaközi porckorong található. A csigolyaközi lemez közepén található a nucleus pulposus - egy félfolyékony képződmény „labda” formájában, amely az ütéselnyelő funkciót látja el, és sűrű porcszövet (rostos gyűrű) veszi körül. A gerincvelőt és a belőle kinyúló idegeket tartalmazó gerinccsatorna az egész gerincen áthalad. Ezt az egész szerkezetet izmok és szalagok veszik körül. A gerinc fő funkciói a mozgásszervi, ütéselnyelő és védő.
Képzelje el az Ostankino TV-tornyot, amelyet függőleges helyzetben tartanak az aljától a tetejéig kifeszített kábelrendszernek köszönhetően. Ugyanígy gerincünket a kívánt helyzetben stabilizáló izmok egy csoportja tartja, amelyek általában egyenletesen osztják el a gerincre és az ízületekre nehezedő terhelést. Az Osztankinói TV-toronnyal ellentétben a gerincünk összetettebb; különböző irányokba hajlíthat, sőt csavarodhat is, mindez a csigolyaközi porckorong, az izmok és a szalagok jelenléte miatt lehetséges.
Az ember minden nap monoton, ismétlődő mozdulatokat végez a munkával vagy a szabadidővel kapcsolatban. Ha ugyanazok az izmok hosszú ideig dolgoznak, túlfeszülnek és görcsölnek, míg a többi izom ilyenkor egyáltalán nem tapasztal stresszt és sorvadást. Ez a test „geometriájának” megváltozásához vezet, a csigolyaközi porckorong terhelése újraeloszlik, a görcsös izmok megfeszítik a csigolyákat, és a táplálkozás romlik. A monoton nehéz fizikai munkával ugyanazok a folyamatok mennek végbe. Ráadásul a csigolyaközi porckorongban nincsenek erek, táplálékát a környező izmok biztosítják, a csigolyaközi ízületben történő mozgás során pedig tápláló ízületi folyadék kerül bele.
A porcszövet 80-85%-ban vízből áll, ezért nagy jelentősége van az ivási rendnek. A nap folyamán egy személynek legalább 2 liter tiszta vizet kell inni. Ha nem jut elegendő víz a szervezetbe, akkor a csigolyaközi porckorong kiszáradása (kiszáradása) következik be, a porc megreped, összeesik.
Praxisomban régóta megfigyeltem, hogy a stressz, a szorongás és az aggodalmak gyakran hozzájárulnak a hátfájás előfordulásához. Szervezetünk minden stresszes helyzetet veszélyként érzékel. Ezzel párhuzamosan az idegrendszer szimpatikus része aktiválódik, a mellékvesék stresszhormonokat „fecskendeznek” a vérbe, emelkedik a vérnyomás, felgyorsul a szívverés, megfeszülnek az izmok. A természetben, ha egy állat megijed valamitől, akkor fut, vagy védekezik, ennek megfelelően a stresszhormonok égnek, az izmok pedig munka után ellazulnak. Az ember társas lény, gyakrabban kezdett aggódni és kevesebbet mozogni, így nincs ellazulás. Ennek eredményeként gerincfájdalom, fejfájás, motoros tic és még sok más jelentkezik.
Az irodalomban az osteochondrosis különböző formáit találja, de lényegük ugyanaz. Az osteochondrosis a motoros szegmens „lebomlása”, a porcszövet pusztulása, degenerációja. Ennek oka egy helytelen motoros sztereotípia, és ennek következtében a porcok alultápláltsága.
Az osteochondrosis tünetei
Az osteochondrosis megnyilvánulása a gerinc mozgási szegmensében lévő elváltozás helyétől és súlyosságától függ. A kezdeti szakaszban a betegek tompa, sajgó hátfájásról, kellemetlen érzésről, a gerinc mozgásának enyhe korlátozásáról, a karok vagy lábak időszakos zsibbadásáról, fejfájásról és fáradtságról panaszkodnak. Ha ebben az időszakban elkezdi a kezelést és életmódot vált, az eredmény nem sokáig várat magára, a gyógyulás pedig gyorsan megtörténik.
A csigolyaközi porckorong súlyos károsodása esetén súlyos fájdalom, tartós zsibbadás és/vagy gyengeség lép fel a karban vagy a lábban (a károsodás mértékétől függően). Ezek a jelek a csigolyaközi porckorong megsemmisülésére és a sérv jelenlétére utalhatnak, ezért azonnal orvoshoz kell fordulni és meg kell kezdeni a kezelést.
A legsúlyosabb esetekben a fájdalom szindróma rendkívül súlyos lehet, lehetséges a kismedencei szervek működési zavara, súlyos gyengeség és zsibbadás a karban vagy a lábban. Ha ezek a jelek jelen vannak, sürgős kórházi kezelésre van szükség a sebészeti kezelés kérdésének megoldásához.
A nyaki osteochondrosis esetén fájdalom jelentkezik a nyakban, kisugározhat a vállba, a karba vagy a fejbe, zsibbadás vagy gyengeség a karban, fejfájás, szédülés.
A mellkasi gerinc osteochondrosisával fájdalom jelentkezik a mellkasban, a szegycsontba vagy a lapockaba sugárzik, a légzés és a mozgás hatására felerősödik, és néha levegőhiány érzése van. A betegek gyakran összekeverik ezt az állapotot a szívfájdalommal.
A lumbosacralis gerinc érintettsége esetén a fájdalom a hát alsó részén lokalizálódik, mozgással felerősödik, a lábszárba vagy a perineumba sugárzik, és a láb zsibbadása vagy gyengesége léphet fel.
Emlékeznünk kell arra, hogy testünk egyetlen egész, és az osteochondrosis nyaki, mellkasi és ágyéki felosztása önkényes. Általában a betegség az egész gerincben fejlődik ki, de a legnagyobb terhelést szenvedő részen nyilvánul meg.
Kihez kell fordulni, az osteochondrosis vizsgálatának módszerei
Rendszerint a gerinc fájdalmával a betegek neurológushoz fordulnak, aki panaszok és neurológiai vizsgálat alapján előzetes diagnózist készíthet, további vizsgálati módszereket írhat elő (gerinc röntgen, MRI, CT, általános vizeletvizsgálat, általános vérvizsgálat) és kezelési rendet dolgozhat ki.
Kezelés
A kezelésnek átfogónak kell lennie, és a következőkre kell irányulnia:
- a fájdalom szindróma megszüntetése;
- a gerincgyökerek károsodott működésének megszüntetése;
- a degeneratív-dystrophiás elváltozások progressziójának megelőzése a gerinc szerkezetében.
Az akut időszakban, erős fájdalom esetén gyógyszeres kezelést írnak elő: nem szteroid gyulladáscsökkentők, izomrelaxánsok, B-vitaminok, chondroprotectors, vagy blokádot végeznek.
Ezután a masszázs összekapcsolódik, manuális terápia, fizioterápia, akupunktúra, gerinchúzás.
Terápiás gyakorlat az izom-csontrendszeri betegségek konzervatív kezelésének fő módszere. A gyakorlatterápia az izomfűző kialakítására, korrekciójára és erősítésére irányul; megnövekedett mozgástartomány a gerincben és az ízületekben; motoros sztereotípia és helyes testtartás kialakítása; csökkenti a gerinc terhelését.
A rendszeres mozgásterápia, ízületi gyakorlatok, jóga vagy úszás hatására javul a vérellátás és a szövetek táplálkozása, normalizálódik az anyagcsere, nő a csigolyák közötti tér, ami gyógyuláshoz vezet.
Hallgassa meg testét, ha osteochondrosis tüneteit észleli, vagy életmódja hosszan tartó számítógép előtti üléssel, autóvezetéssel vagy elégtelen fizikai aktivitással jár, kérjen segítséget szakembertől anélkül, hogy megvárná a súlyosbodást.